Kupák / Tornák

Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)
Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK)

A legrangosabb európai kupasorozat Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. A francia újságíró korábbi európai regionális sorozatok (KK, Latin-kupa), egy jóval korábbi európai kezdemény (Bajnokok Kupája, 1930) és az 1948-ban megrendezett nagy sikerű dél-amerikai torna, a Bajnokok bajnoksága nyomán javasolta egy kontinentális, oda-vissza rendszerű sorozat létrehozását, zömmel országos bajnokok részvételével. Az első kiírásra (1955–56) 16 csapat nevezett. Az első találkozót 1955. szeptember 4-én Lisszabonban...

Megnézem a statisztikát...

Bajnokok Ligája (BL)
Bajnokok Ligája (BL)

Az 1990-es évek elején az UEFA megkezdte az első számú kupasorozat átalakítását és új alapokra helyezését. Az 1991–1992-es kiírásban a korábbi kizárólag kieséses rendszerbe beiktattak a nyolc között egy kétszer négycsapatos csoportkört, a csoportgyőztesek mérkőztek meg a serlegért. A következő kiírástól teljes szervezeti, pénzügyi és marketingreformot vezetettek be. A sorozat nevét is megváltoztatták UEFA Bajnokok Ligájára. Három évig megmaradt a "középdöntő két csoportos"...

Megnézem a statisztikát...

Európa-liga (El)
Európa-liga (El)

Az UEFA a 2009–2010-es kiírástól kisebb reformot vezetett be a tőrténetileg harmadik, akkorra már második számú kupaküzdelemben. Megszüntette a nyári Intertotó-kupát és a sorozatot átnevezte Európa-ligára. A trófea ugyanaz maradt, ahogy a BL győztesei  a BEK-trófeát, az El elnyerői az UEFA-kupát kapják meg egy évre.  Az új néven futó széria első mérkőzése a négykörös (3 selejtezőforduló+egy rájátszás) selejtezőben 2009. július 2-án, közép-európai idő szerint 15:30-kor kezdődött a grúz Olimpi Rusztavi és a feröeri B36 Tórshavn között. A hazaiak 2–0-s győzelme során az első gólt George Megreladze szerezte a 10. percben.  Magyar csapatként a Szombathelyi Haladás lépett először pályára az Európa-ligában, 2009....

Megnézem a statisztikát...

Európai Vásárok Kupája (EVK)
Európai Vásárok Kupája (EVK)

Az EVK tulajdonképpen a FIFA által kiírt VVK-széria utolsó két évét öleli fel. Mindkét kiírása 64-es tábláról indult a nagy topbajnokságokból 3-4 indulóval, a "közepesekből" (Magyarországól is) 2-2-vel a kisebb tagszövetségekból egy-eggyel. Az indulókat  a szövetségek a bajnoki helyezés alapján jelölték ki, a 2., a 2-3. vagy a 2.-3.-.4. helyezettek indultak, kivéve ha valamelyikük megnyerte a nemzeti kupát, ebben az esetben a következő rangszámú klubok kaptak indulási lehetőséget.  Az első...

Megnézem a statisztikát...

Intertotó-kupa (Nemzetközi Futball- majd UEFA-Intertotó-kupa)
Intertotó-kupa (Nemzetközi Futball- majd UEFA-Intertotó-kupa)

A nyári plusz labdarúgótorna gondolatát hárman vetették fel az ötvenes évek végén, a hatvanasok elején. A svájci Ernst B. Thommen, országában a sportfogadások bevezetésének egyik atyja, a VVK egyik alapítója, az UEFA későbbi alelnöke, az osztrák Karl Rappan, a svájci válogatott szövetségi kapitánya az 1938-as és 1954-es vb-n, valamint Eric Persson, a Malmö FF elnöke tett legtöbbet egy nyári, szünetkitöltő torna létrehozásáért. Az európai szövetség (UEFA) az első időben nem állt a kezdeményezés...

Megnézem a statisztikát...

Konferencialiga (Európa-konferencialiga)
Konferencialiga (Európa-konferencialiga)

Az UEFA már 2015-ben fontolgatta, hogy a KEK 1999-es és az UEFA-Intertotó-kupa 2008-as megszűnése után újra indítson egy páneurópai sorozatot. A terv lényege az volt, hogy elsősorban az alacsonyabban rangsorolt tagszövetségek együtteseiből is többen kiléphessenek a nemzetközi kupaporondra. Az újonnan létrehozandó sorozatot hozzákapcsolták a  már működő két szériához (Bajnokok Ligája, Európa-liga), a selejtezősorozatok struktúrját is lépcsőzetesen igazították azokhoz. A 184 csapatos elvi induló mezőnyből négyfordulós...

Megnézem a statisztikát...

Közép-európai Kupa (KK)
Közép-európai Kupa (KK)

A Közép-európai Kupát (KK, nemzetközi nevén Mitropa-kupa) a múlt század húszas éveiben a profi nemzeti bajnokságok beindítása után hozták létre az akkori időszakban a világ labdarúgóelitjéhez tartozó közép-európai országok. Formálisan Hugo Meisl, az osztrák szövetség elnöke kezdeményezte megrendezését. Célja a térség legjobb csapatának megállapítása volt, ezért kezdetben elvileg a három alapító állam (Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország) bajnoka, illetve kupagyőztese...

Megnézem a statisztikát...

Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)

1960. február 13-án tíz ország – közte Magyarország – képviselői elhatározták egy harmadik számú európai kupasorozat elindítását. Az első kiírásban az alapító tízek indítottak egy-egy csapatot, amelyek között nem is volt mindegyik kupagyőztes. A sorozatot az UEFA két évvel később ismerte el hivatalosnak. A hatvanas évek közepére már csknem minden tagszövetség nevezte egy-egy együttesét, rendszerint a nemzeti kupa győztesét, vagy ha a bajnokcsapat duplázott, a kupadöntő vesztesét. A kupasorizat egészen...

Megnézem a statisztikát...

Magyar (Népköztársasági) Kupa
Magyar (Népköztársasági) Kupa

Az angol FA-kupa mintájára 1908-ban határozta el az MLSz a magyar nemzeti kupaküzdelem létrehozását. Az első találkozóra 1909. november 21-én került sor, a Litographia 2:1-re legyőzte a VAC együttesét. Az első döntőt három részletben játszották le az MTK és a BTC labdarúgói. Az első találkozó 1:1-es döntetlenre végződött, a megismételt finálé október 2-án a 80. percben 2:1-es vezetésnél félbeszakadt, az utolsó tíz percet november 21-én játszották le. A sorozat először 1911 és 1921 között az 1....

Megnézem a statisztikát...

Magyar Szuperkupa
Magyar Szuperkupa

A Magyar Szuperkupát 1993-ben alapította meg és írta ki először a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). A nemzetközi előzményekhez hasonlóan a bajnok és a kupagyőztes mérkőzött meg érte – többnyire. 2002 és 2005 között nem rendezték meg. Több ízben ugyanaz a klub nyerte meg azonos idényben a bajnoki címet és a kupát is. A Ferencváros három alkalommal is (1994, 2004 és 2016) játék nélkül kapta meg a serleget. 1997-ban az MTK Budapest esetében nem alkalmazták ezt a megoldást, nem írták ki a mérkőzést. 1998-ban a bajnok...

Megnézem a statisztikát...

UEFA-kupa
UEFA-kupa

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA)  1971-ben határozta el, hogy saját hatáskörbe vonja az addig a FIFA kupabizottsága által szervezett és felügyelt harmadik számú kupaküzdelmet, a VVK nyomába lépő EVK-t. A mezőny az indulástól kezdve 64 csapatos volt, a vezető európai ligák több csapatot indíthattak, a kisebbek kevesebbet, a legkisebbek csak egyet. 1999-től a megszűnő KEK gyakorlatilag beleolvadt az UEFA-kupába, a nemzeti kupagyőztesek, illetve a kupadöntők vesztesei ettől fogva ebben a sorozatban indulhattak. 1985-től 2008-ig a nyári Intertotó-kupa (korábbi Nemzetközi...

Megnézem a statisztikát...

Vásárvárosok Kupája (VVK)
Vásárvárosok Kupája (VVK)

1955-ben a svájci Ernst Thommen, az olasz Ottorino Barassi és az FA akkori főtitkára, Stanley Rous (később mindhárman magas rangú FIFA-tisztségviselők) javaslatára olyan nemzetközi futballsorozatot hívtak életre, amelyen a nagy nemzetközi vásárokat rendező városok csapatai mérték össze tudásukat. Az első kiírásban, amely csaknem négy esztendőn át húzódott el, valóban városi válogatottak játszottak, 12 vásárváros együttese. A döntőbe jutott két csapat közül Barcelonáéban tíz FC Barcelona-játékos mellett egy...

Megnézem a statisztikát...